A Magyar Köztársaság Kormánya, a kisebbségbarát társadalmi légkör kialakítása és fenntartása érdekében, a 116/1995. (IX.28.) rendeletében, az ENSZ 1992. évi, Nemzeti vagy Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbséghez tartozó Személyek Jogairól szóló Nyilatkozata elfogadásának napját - december 18-át - a Kisebbségek Napjává nyilvánította. Ebből az alkalomból minden évben Kisebbségekért Díjjal tüntetik ki a hazai nemzetiségekért és a határon túli magyarságért kiemelkedően sokat tett személyeket és szervezeteket. Idén a díjakat - A köztársasági elnök és az Országgyűlés elnöke jelenlétében - Medgyessy Péter miniszterelnök adta át.

A 2002. évi Kisebbségekért Díj kitüntetettjei

Parlament, 2002. december 17.

 

Husznai Gáborné Hambuch Ida, a pécsi Leöwey Klára Gimnázium német nemzetiségi tagozatának vezetője

Husznai Gáborné Hambuch Ida, 1966 óta a pécsi Leöwey Klára Gimnázium német nemzetiségi tagozatának tanára, 1974 óta a tagozat vezetője. Származásán és érzelmi kötődésén túl, kiváló szakmai felkészültsége is alkalmassá tette a feladat ellátására. Szívügyének tekinti a magyarországi németek nyelvének és hagyományainak ápolását. Munkálkodása idejére esik a tagozat folyamatos bővülése, az anyanyelvi lektorok megjelenése, a testvériskolai kapcsolatok és a külföldi ösztöndíj-lehetőségek bővülése, a tagozat nyelvvizsga-központtá válása, a nemzetiségi tagozat épületének felújítása. A német nemzetiségi gimnáziumok oktatási koncepciójának kidolgozásában újító szerepet vállalt, a nyelvi és irodalmi anyag korszerűsítésén fáradozott, aktívan bekapcsolódott a tantervek és tankönyvek bírálatába is. Törekvései találkoztak a modern nevelési és oktatási célkitűzésekkel. Fontosnak tartotta a kapcsolatok kialakítását a német nemzetiségi intézményekkel, iskolákkal, tanszékekkel, a német kisebbségi szerkesztőségekkel. A hetvenes évek elejétől részt vett a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége munkájában, az Anyanyelvi Bizottság tagja volt. Munkáját mindig magas erkölcsi mércéhez igazította, és ezt az igényességet, belső tartást és hitet adta át munkatársainak, tanítványainak egyaránt. A német nemzetiségi közélet minden szintjén ott vannak tanítványai, akik tőle kaptak indítást, útravalót, és akik mindennapi munkájukban hálával és szeretettel gondolnak rá.

Joka Daróczi János, a Magyar Televízió Roma Magazinjának szerkesztője

Joka Daróczi János 1962. május 2-án született Berettyóújfaluban, 14 éves koráig a Hajdú-Bihar megyei Bedő községben élt, ott végezte általános iskolai tanulmányait is. Diplomáit 1997-ben a Wesley János Lelkészképző Főiskola szociális-munkás szakán, majd 2001-ben az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem szociálpolitikai szakán munka mellett szerezte meg. 1980 óta rendszeresen szervez roma gyerekek számára hagyományőrző és filmes klubokat, nyári táborokat Budapest két kerületében. 1998-ban szakértőként működött közre a Soros Alapítvány oktatási segédanyagként kiadott, romákat bemutató videó anyagának elkészítésében, valamint az Alapítvány által támogatott helyi és városi televíziók roma műsorainak szakszerűségi vizsgálatában is. Részt vett a Fekete Doboz Alapítvány és a Soros Alapítvány roma fiatalok számára szervezett újságíró-képzésében, szakértőként segítette a Phare program információs project előkészítését. Munkája és tanulmányai mellett rendszeresen meghívott előadó a szegedi József Attila Tudomány Egyetem Főiskolai Karának szociális-munkás szakán. Újságírói tevékenysége 1992-ben indult, amikor a Magyar Televízió Kisebbségi és Határon túli Főszerkesztősége roma műsort indított, a televíziózás történetében első alkalommal roma származású szerkesztőkkel. Egy évig a Patrin Magazin külsős szerkesztő-riportere, 1993-tól főállású munkatársként dolgozik a Magyar Televízióban. Ez idő alatt szerkesztője, 1998-tól pedig rovatvezetője a roma kisebbségi műsornak, szerkesztője a Roma Fórum és az Együtt című műsoroknak. Daróczi János munkája során olyan pártatlan, elfogulatlan, hiteles műsorokat és filmeket készít, melyek a többség és a romák közötti előítéleteket csökkentik és hozzájárulnak a reális roma kép kialakításához. Eddigi televíziós újságírói munkásságával, az elektronikus média eszköztárának igénybe vételével nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a többségi társadalomnak a roma kisebbségről alkotott véleménye megváltozzon és bővüljenek ismeretei.

Mezei István, a Magyar Cigány Labdarúgó Válogatott létrehozója

Mezei István 1947. február 24-én született Gyöngyösön, szegény cigány család gyermekeként. 14 éves korában már dolgozott Gyöngyöspatán, ahol általános iskolai tanulmányait is végezte. Több szakmát is kitanult, mellette pedig aktívan sportolt. A sport iránti vonzalom határozta meg későbbi életét is. Saját példáján tapasztalta meg, hogy a sport, a labdarúgás mennyire pozitív hatással van az ember fejlődésére, kapcsolatainak kialakítására és elmélyítésére. Fiatal kora óta azon munkálkodik, hogy minél több cigány származású fiatalt nyerjen meg a tanulásnak és a sportolásnak. 1986-tól a rendszerváltásig az Országos Cigány Tanács főtitkára. Tevékenységét több kitüntetéssel ismerték el. A 90-es évek elején részt vett az MSZP Cigány Tagozatának létrehozásában, később a tagozat vezetője lett. 1992-től a Honvédelmi Minisztériumban tanácsadóként dolgozott. Feladata a bizalom és megértés kialakítása volt a cigány és nem cigány katonák között. 1995 óta az Országos Rendőr Főkapitányság polgári alkalmazottja, sportreferens. Munkájáért többször kapott miniszteri és főkapitányi elismerést. 1995-ben a Magyar Labdarúgó Szövetség keretein belül hívta életre a Magyar Cigány Labdarúgó Válogatottat. Célja az volt, hogy a roma fiatalok figyelmét a sport és a tanulás felé irányítsa. Kezdeményezésével Puskás Ferenc is közösséget vállalt. A csapat eddig 61 nemzetközi találkozót játszott és ebből csak egyet veszített el. 1997-ben a Magyar Labdarúgó Szövetségen belül Mezei István tevékenységének köszönhetően megalakult a Cigány Labdarúgó Bizottság. Célja az, hogy a tehetséges roma fiataloknak lehetőséget teremtsen a tanulásra, sportolásra.

Martenica Néptáncegyüttes

Az együttes 1982-ben alakult, az idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Az együttes Lili Zafirova és Szilvássy István vezetésével 1983-ban és 1988-ban a "Ki mit tud" országos vetélkedőn közönségdíjas és nagydíjas lett, több nemzetközi fesztivál nagydíjasa. Neves koreográfusok, táncosok és zenészek segítségével az együttes töretlen lendülettel terjeszti és ismerteti Magyarországon és szerte a világon a bolgár tánc- és néphagyomány legszebb gyöngyszemeit, amelyek hatással voltak és vannak nemcsak a magyar táncház mozgalomra, hanem az összeurópai tánckultúrára. Az együttes produkciói ötvözik a bolgár népszokások eredetiségét a színpadi látványos elemekkel, művészi előadásmóddal vegyítve. A táncegyüttes egész generáció táncost és zenészt nevelt ki magából, az egykori Zsarátnok együttes vezetőjétől kezdve, a Jantra és Roszica bolgár hagyományőrző néptáncosaiig. Az együttes munkájába olyan neves szakemberek, zenészek és előadók kapcsolódtak be, mint a Vujicsics együttes, Sebestyén Márta, a Téka együttes, Roza Bancseva, a Rila zenekar, vagy az Ograzsdenszka Kitka bolgár táncegyüttes.