32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet

a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

 

A közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következôket rendelem el:

1. § (1) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést (a továbbiakban: kisebbségi óvodai nevelés) biztosító óvodák e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve figyelembevételével készítik el, illetve fogadják el nevelési programjukat.

(2) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelést és oktatást (a továbbiakban: kisebbségi iskolai nevelés és oktatás) biztosító iskolák a pedagógiai programjukat és a helyi tantervüket az e rendelet 2. számú mellékleteként kiadott Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve figyelembevételével készítik el, illetve fogadják el.

2. § (1) A nyelvoktató kisebbségi oktatást az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeinek elsajátításával egyidejűleg, vendégtanulói jogviszony keretében szervezik meg, ha a kisebbségi iskolai nevelés és oktatás megszervezésére a településen nincs lehetôség az ugyanazon kisebbséghez tartozók létszáma alapján.

(2) A vendégtanulói jogviszony keretében megszervezett kisebbségi iskolai nevelésre és oktatásra a közoktatásról szóló törvény 87. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, a tanulmányi követelmények teljesítésére a 27. § (6) bekezdés d) pontjában, valamint a 73. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

3. § A kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban a kisebbség nyelvét és a kisebbség nyelvén tanított tantárgyak oktatását – a helyi tantervben meghatározottak szerint – az osztályok csoportokra bontásával szervezhetik meg.

4. § A közoktatásról szóló törvény 23. §-ára tekintettel engedélyt kap a kisebbségi nevelésben és oktatásban részt vevô gimnázium és szakközépiskola fenntartója, hogy olyan helyi tantervet hagyjon jóvá, amely alapján az iskola a tanulókat a tizenegyedik évfolyam végére készíti fel az alapműveltségi vizsgára, feltéve, hogy a kilencedik évfolyamot nyelvi elôkészítô évfolyamként szervezik meg, és a középiskolai nevelés és oktatás a tizenharmadik évfolyamon fejezôdik be. Az iskola a felvétel elôtt tájékoztatja a jelentkezôket és szüleiket a helyi tantervben foglaltakról.

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követô 8. napon lép hatályba.

1. számú melléklet a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelethez

Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve

Bevezetô

A kisebbségi óvodai nevelés hazánk egységes nevelési-oktatási rendszerének része, amely a 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelettel kiadott Óvodai nevelés országos alapprogramjával összhangban valósítja meg sajátos célkitűzéseit és feladatait.

A Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve (a továbbiakban: kisebbségi óvodai nevelés irányelve) meghatározza a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségi nevelést biztosító óvodákban folyó sajátos pedagógiai munka alapelveit.

A kisebbségi óvodai nevelés irányelve megfogalmazza a kisebbségi óvodai nevelés célját és feladatait. Kitér az óvodai élet megszervezésének elveire, a kisebbségi óvodai nevelés formáira és a fejlôdés jellemzôire az óvodáskor végére.

A kisebbségi óvodai nevelés célja és feladata

1. A kisebbségi óvodai nevelés az óvodás korú gyermekek életkori sajátosságainak és egyéni fejlettségének megfelelôen a kisebbség nyelvének és kultúrájának megismerését és elsajátítását, a kulturális hagyományok átörökítését és fejlesztését szolgálja.

2. A kisebbségi nevelés célja és feladata, hogy

– biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára;

– ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötôdô hagyományokat és szokásokat;

– készítse fel a gyermeket a kisebbségi nyelv iskolai tanulására;

– segítse a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlesztését.

3. A kisebbségi nevelést folytató óvodában törekedni kell arra, hogy a gyermekek érzelmi biztonságának megteremtése mellett – figyelembe véve a gyermek nyelvismeretét – minél teljesebbé váljon a kisebbség nyelvén folyó kommunikáció. Az óvodapedagógus a rendszeresen visszatérô kommunikációs helyzetekkel biztosítja az utánzáson alapuló nyelvelsajátítást.

4. A kisebbségi kultúrkincsbôl és az anyanemzet kultúrájából (irodalom, zene, népi játék) tudatosan felépített tematika segítségével változatos módon szervezi meg a nyelvelsajátítást. A kialakult nyelvi szituációk függvényében, a természetes nyelvtanulási eljárásnak megfelelôen rugalmasan alakítja csoportjainak heti- és napirendjét.

A kisebbségi óvodai nevelés megszervezése

1. A kisebbségi óvodai nevelés a gyermek óvodába lépésétôl az iskola megkezdéséig tart.

2. A kisebbségi óvodai nevelésben részt vevô óvodapedagógusnak beszélnie kell a kisebbség nyelvét, ismernie kell a kisebbség szellemi és tárgyi kultúráját, hagyományait, szokásait. Fontos feladata a kultúrkincs továbbörökítése.

3. A kisebbségi óvodai nevelést folytató óvodában jellemzôen a kisebbség nyelvén kell szervezni a gyermekek óvodai életét. Törekedni kell arra, hogy a gyermekek gondozásában résztvevô felnôttek is ismerjék és használják a kisebbség nyelvét (tájnyelvét).

4. A kisebbségi óvoda nevelô munkáját kiegészíti a családdal (szülôkkel, nagyszülôkkel stb.), a kisebbségi intézményekkel, szervezetekkel való együttműködés, különösen a gyermekek nyelvi kultúrájának fejlesztése, a hagyományápolás és a kisebbségi identitástudat megalapozása és fejlesztése terén.

5. A kisebbségi óvodai nevelést folytató óvodának a kisebbségi kultúra és nyelv ápolását segítô eszközökkel is rendelkeznie kell.

6. Az óvoda környezete tükrözze a kisebbség kultúráját, a kisebbség életmódját, szokásait, hagyományait és tárgyi emlékeit.

A kisebbségi óvodai nevelés formái

A kisebbségi óvoda a tevékenységi formákat az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint alakítja ki, a tartalmakhoz felhasználja a kisebbségi nyelvi, irodalmi, zenei, szellemi és tárgyi kultúra értékeit. Az óvodai nevelés terjedjen ki a kisebbségi hagyományok, szokások továbbörökítésére és a kisebbségi identitás megalapozására és fejlesztésére.

Anyanyelvű (kisebbségi nyelvű) óvoda

Az anyanyelvű óvoda az óvodai élet egészét a kisebbség nyelvén szervezi meg. Az óvodai élet tevékenységi formáiban az anyanyelv (a kisebbség nyelve) használata érvényesül. A kisebbség nyelvén nevelô óvoda adjon lehetôséget arra, hogy a gyermekek a magyar nyelvvel, a magyar irodalmi és zenei kultúra értékeivel is megismerkedjenek.

Kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda

A kisebbségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda mindkét nyelv (a kisebbség nyelve és a magyar nyelv) fejlesztését szolgálja. Az óvodai élet tevékenységi formáiban a két nyelv használata érvényesül. A két nyelv használatának arányát a nevelési programban az óvodai élet kezdetén a gyermekcsoport nyelvismerete határozza meg. A hangsúly a kisebbségi nyelv fejlesztésére helyezôdjék.

Cigány kulturális nevelést folytató óvoda

1. A cigány kisebbségi óvodai nevelés folyhat

a) a kisebbség nyelvén,

b) két nyelven,

c) cigány kulturális nevelés keretében, magyar nyelven.

2. A cigány kisebbségi óvodai nevelés keretében az óvoda nevelési programja tartalmazza a cigány kultúra, művészetek és hagyományok értékeit. A tevékenységi formákban hangsúlyozottan kell szerepeltetni a cigány játékokat, verseket, meséket és dalokat. A vizuális nevelésben a sajátos szín- és formavilágnak helyet kell kapnia. A mozgáshoz kötôdô tevékenységek között szerepeljen a cigány tánckultúra megismertetése.

3. A cigány kisebbségi óvodai nevelés oly módon készítse fel a gyermekeket a sikeres iskolai elôremenetelre, hogy tudatosan építsen a cigány kultúra és a többségi kultúra közötti különbözôségekre és hasonlóságokra.

A fejlôdés jellemzôi az óvodáskor végére

A családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként

a) a gyermekben alakuljon ki pozitív érzelmi viszony a kisebbség kultúrája és nyelve iránt;

b) életkorának és egyéni képességeinek megfelelôen rendelkezzen olyan szókinccsel, amely lehetôvé teszi, hogy a megszerzett ismereteket tudja a kisebbség nyelvén közvetíteni;

c) tudjon tájékozódni a kommunikációs helyzetekben;

d) ismerjen a kisebbség, az anyanemzet (anyaország) kultúrájából merített dalokat, meséket, verseket, mondókákat és játékokat (esetenként tájnyelven is);

e) ismerkedjék meg a helyi kisebbségi szokások, hagyományok és tárgyi kultúra értékeivel; tanulja meg azok tiszteletét és megbecsülését.

2. számú melléklet a 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelethez

Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Bevezetô

A kisebbségi iskolai nevelést és oktatást végzô iskola – a 130/1995. (X. 26.) Korm. rendeletben kiadott Nemzeti Alaptantervben és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében (a továbbiakban: kisebbségi iskolai oktatás irányelve) foglaltakkal összhangban valósítja meg célkitűzéseit.

A kisebbségi oktatás – a magyarországi közoktatás részeként – megvalósítja az iskolai nevelés és oktatás általános céljait és feladatait és e mellett biztosítja a kisebbség nyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományôrzést és -teremtést, az önismeret kialakítását, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását.

A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megôrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erôsítse a közösséghez való kötôdést.

A kisebbségi oktatást és nevelést folytató intézményekben arra kell törekedni,

a) hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság elônyei, és alakuljon ki a tanulókban a reális nemzetkép és kisebbségkép,

b) hogy a tanulók felismerjék az elôítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét.

A kisebbségi oktatás formái

1. A Magyarországon élô nemzeti és etnikai kisebbségek eltérô nyelvállapota és kulturális sajátosságai, valamint a kisebbségek különbözôsége miatt a kisebbségi oktatást a következô oktatási formák szerint lehet megszervezni:

a) anyanyelvű oktatás,

b) kétnyelvű kisebbségi oktatás,

c) nyelvoktató kisebbségi oktatás,

d) cigány felzárkóztató oktatás,

e) interkulturális oktatás.

2. A kisebbségi nevelést és oktatást végzô iskola pedagógiai programjába több oktatási forma is beépíthetô.

Az anyanyelvű oktatás

1. Az anyanyelvű oktatásban – a magyar nyelv és irodalom kivételével – az oktató és nevelô munka a kisebbség nyelvén folyik. A pedagógiai program magába foglalja az anyanyelv és irodalom tantárgy és a népismeret tanterveit.

2. Az anyanyelvű oktatásban a kilencedik évfolyam intenzív nyelvi elôkészítô évfolyamként is megszervezhetô, amelynek célja, hogy elôkészítsen az anyanyelvű középiskolai oktatás keretében folyó tanulmányok megkezdésére. A résztvevô tanulók a kilencedik évfolyamon a kötelezô óraszám minimum hetven százalékát a kisebbségi nyelv tanulására fordítják. A tanuló a tizenharmadik évfolyam befejezését követôen tehet érettségi vizsgát.

3. Ha az anyanyelvi oktatás hat évfolyamos gimnáziumban folyik, a nyelvi elôkészítés a hetedik és a nyolcadik évfolyamon történik. A tanuló kötelezô tanórai foglalkozásának legalább harminc százalékát fordítja a nyelv tanulására. A tantárgyak anyanyelven történô tanulása legkésôbb a kilencedik évfolyamon kezdôdik. Az oktatás a hetedik évfolyammal kezdôdik és a tizenkettedik évfolyammal fejezôdik be.

A kétnyelvű kisebbségi oktatás

1. A kétnyelvű kisebbségi oktatás a nyelvismeret elmélyítésével és tanítási nyelvként való alkalmazásával járul hozzá a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához. Ez a forma lehetôvé teszi, hogy az iskola teret adjon a nyelv valóságos szituációban való használatához, és biztosítsa a kiegyensúlyozott kétnyelvű nyelvi készség kialakulását. A pedagógiai program tartalmazza az anyanyelv és irodalom tantárgy és a népismeret tantervét is.

2. A kétnyelvű kisebbségi oktatásban a kisebbségi nyelv és a magyar nyelv a tanítás nyelve, s mindkettô tantárgy is. A kisebbség nyelvén oktatott tantárgyakat az iskolák pedagógiai programja határozza meg. A kisebbség nyelve és a kisebbség nyelvén tanított tantárgyak aránya intézményenként és évfolyamonként eltérhet. A magyar nyelv és irodalom kivételével valamennyi tantárgy tanítható a kisebbség nyelvén.

3. A kétnyelvű oktatási formában a pedagógiai program által meghatározott, az anyanyelv és irodalmon kívül, legalább három tantárgyat a kisebbség nyelvén kell oktatni, a heti órakeret legalább ötven százalékában. A kétnyelvű oktatást ki lehet terjeszteni az összes tantárgyra azzal a feltétellel, hogy az oktatás nyelve a heti órakeret ötven százalékában a kisebbség nyelve. A nyelvi elôkészítô évfolyamra vonatkozó elôírásokat a kétnyelvű kisebbségi oktatás e formájában is alkalmazni kell.

A nyelvoktató kisebbségi oktatás

1. A nyelvoktató kisebbségi oktatás a nyelv tanításával, az irodalom és a kisebbségi népismeret témaköreinek elsajátíttatásával hozzájárul a kisebbségi oktatás céljainak megvalósításához.

2. A nyelvoktató kisebbségi oktatás két formában valósítható meg:

a) A hagyományos nyelvoktató kisebbségi oktatás, amelyben a tanítás nyelve a magyar nyelv, a kisebbségi nyelv és irodalom tantárgyat tanítási óra keretében az elsô évfolyamtól kell oktatni. A kisebbségi nyelv és irodalom oktatására a heti órakeretbôl legalább négy, a német nyelvoktató iskolák esetében pedig legalább öt tanórát szükséges biztosítani.

b) A bôvített nyelvoktató kisebbségi oktatás, amelynek célja a kétnyelvű kisebbségi, illetve az anyanyelvű oktatási formára való felkészítés. A kisebbségi nyelv és irodalom tanulása, illetve a kisebbség nyelvén való tanulás egyidejűleg folyik. A kisebbség nyelvét és az irodalmat legkevesebb heti öt órában kell tanítani. Legalább három tantárgy kisebbség nyelvén való tanulását kell lehetôvé tenni. A kisebbségi nyelv és irodalom, illetve a kisebbségi nyelvű órák aránya a heti órakeret legalább harmincöt százalékát teszi ki. A bôvített nyelvoktató oktatási forma az elsô évfolyammal kezdôdhet és legkésôbb a nyolcadik évfolyammal fejezôdhet be.

A cigány felzárkóztató oktatás

1. A cigány felzárkóztató oktatás biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a történelmérôl, irodalmáról, képzôművészetérôl, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. E programnak nem kötelezô eleme a cigány nyelv tanulása, de a szülôk igénye alapján biztosítja a cigány nyelv általuk beszélt változatának oktatását. Az oktatás elôsegíti a cigány tanulók iskolai sikerességét, illetve mérsékli esetleges hátrányaikat. Biztosítja a cigányság helyzetérôl, jogairól, szervezeteirôl és intézményeirôl szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel – asszimilációs elvárások nélkül – segíti a cigányság integrációját.

2. A cigány felzárkóztató oktatásban kötelezô a cigány népismeret műveltségi terület oktatása és az iskolai sikerességet elôsegítô készségfejlesztés. Ezen kívül a tanulók tudásszintjének, készségeinek, etnokulturális hátterének és az iskola lehetôségeinek függvényében az alábbiak közül legalább három területet tartalmazzon:

a) a tantárgyi fejlesztést;

b) a kisebbségi önismeret fejlesztését;

c) a szocializációs, kommunikációs fejlesztést;

d) a folyamatosan szervezett cigány kulturális tevékenységet;

e) az egyéni tehetséggondozást.

3. a) A cigány nyelv oktatása esetén a hagyományos kisebbségi oktatási formákra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

b) Ha az iskolában nem folyik a cigány nyelv oktatása, akkor legalább heti négy tanórai foglalkozás keretében kell – a 2. pontban meghatározottak szerint – az iskola által választott pedagógiai területek ismereteit oktatni.

c) Az a)–b) pontban meghatározottak mellett a cigány felzárkóztató és tehetséggondozó oktatásban legalább heti három tanórai foglalkozás keretében biztosítani kell a differenciált képességfejlesztô foglalkozásokat, amelyek megszervezhetôk a napközis vagy tanulószobai foglalkozások keretében is.

Az interkulturális oktatás

1. Az interkulturális oktatást a "kisebbségi oktatás formái" cím 1. pontjának a)–d) bekezdésében felsoroltak közül bármelyiket megvalósító (a továbbiakban e cím alkalmazásában: kisebbségi oktatás) iskola szervezheti meg azok részére, akik az adott iskolában nem vesznek részt a kisebbségi oktatásban.

2. Az interkulturális oktatás célja, hogy a kisebbségi oktatásban részt nem vevôk és a kisebbségi oktatásban résztvevôk közösen szervezett nem kötelezô tanórai foglalkozások keretében megismerhessék az adott kisebbség kultúráját.

3. A nem kötelezô közös tanórai foglalkozások a népismereti műveltségi anyag megismerésére szervezhetôk meg. Egyes műveltségi területekbôl – különösen az Ember és társadalom, a Földünk és környezetünk, a Művészetek, valamint az Életvitel – kialakított tantárgyak hangsúlyozottan tartalmazzák az adott kisebbség kulturális örökségét, jelenét, és bemutatják szokásait, a többségi kultúrával egyenrangúan és megfelelô terjedelemben tárgyalják az adott kisebbségrôl szóló ismereteket is.

4. A szülôk igénye alapján az interkulturális oktatásban résztvevôk külön tanórai foglalkozás keretében megismerhetik az adott kisebbség nyelvét, mint élô idegen nyelvet.

5. A közösen szervezett nem kötelezô tanórai foglalkozásokon a kisebbségi oktatásban részt vevôk aránya nem lehet alacsonyabb, mint a kisebbségi oktatásban részt nem vevôk aránya.

6. Az interkulturális oktatás akkor szervezhetô meg, ha ez nem akadályozza a kisebbségi oktatást.

A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei

A kisebbségi oktatás tartalmi követelményei a Nemzeti Alaptanterv követelményeit veszik alapul, egészítik ki, biztosítva ezáltal, hogy a kisebbségi oktatásban részt vevô tanulók a más iskolákba járó tanulókkal azonos esélyek mellett készülhessenek fel az alapműveltségi vizsgára és az érettségi vizsgára, illetve a felsôfokú iskolai tanulmányok megkezdésére. E mellett a kisebbségi oktatás felkészít a kisebbség anyanyelvi és irodalmi és népismereti (történelmi, földrajzi, kulturális) tananyagából is az alapműveltségi vizsgára, valamint – az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában megfogalmazott kisebbségi anyanyelvi, irodalmi és népismereti követelményekre való figyelemmel is – az érettségi vizsgára. Valamely kisebbségi oktatási formában résztvevô iskola pedagógiai programja tartalmazza a kisebbség nyelvének, az irodalomnak és a népismeretnek az oktatását az elsô évfolyamtól felmenô rendszerben.

Az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom

1. A kisebbségi oktatásban kiemelt szerepe van az anyanyelv (a kisebbség nyelve), irodalom és kultúra tanításának. A nyelv tudása hozzájárul a kisebbségi azonosságtudat formálódásához, lehetôvé teszi az irodalmi értékek megismerését. A nyelv közösségalakító és – megtartó erô. E feladatát a kisebbségi népismeret, kultúra megismerésével együtt képes ellátni.

2. A kisebbség nyelvének tanítása gyakorlati nyelvi készségek kialakítására, a kisebbség nyelve szóbeli és írásbeli megértésére, illetve művelt köznyelvi szintű használatára törekszik. Az irodalmi nevelés központi feladata, a kisebbség és az anyaország irodalmának megismertetése, az irodalom (olvasás) megszerettetése, az anyanyelven (a kisebbség nyelvén) az olvasási kedv felébresztése és megerôsítése.

3. Az anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom oktatása igazodik a kisebbségi oktatás formáihoz.

a) A hagyományos nyelvoktató és a bôvített nyelvoktató oktatási formában a kisebbségi nyelv és irodalom helyi tantervét a kisebbségi nyelv és irodalom általános fejlesztési, és az e rendelet részeként a kisebbség nyelvén és magyar nyelven egyidejűleg kiadásra kerülô kisebbségenkénti részletes követelmények alapján kell megfogalmazni. A követelmények meghatározásának alapja a tanulók életkori sajátosságait, valamint a kisebbségi oktatás célját és tartalmát figyelembe véve a Nemzeti Alaptanterv élô idegen nyelv részletes követelményei. A kisebbségenkénti részletes követelményeket a negyedik évfolyam végére is ki kell dolgozni. A kisebbség nyelvének és az irodalomnak az oktatása az elsô évfolyamtól kezdôdik.

b) Az anyanyelven (kisebbség nyelvén) és a kétnyelven folyó oktatási formában az anyanyelv és irodalom helyi tantervét az anyanyelv és irodalom általános fejlesztési, és az e rendelet részeként az adott kisebbség nyelvén és magyar nyelven egyidejűleg kiadásra kerülô, szemléletében és felépítésében a NAT struktúráját követô, kisebbségenkénti részletes követelmények alapján kell elkészíteni. Az anyanyelv (a kisebbség nyelvének) oktatása az elsô évfolyamtól kezdôdik.

A magyar nyelv és irodalom és a kisebbségi anyanyelv kapcsolata

Tekintettel arra, hogy a kisebbségi oktatás célja a kisebbségi önazonosság megôrzése és erôsítése, a magyar nyelv és irodalom általános fejlesztési és részletes követelményeinek az iskola pedagógiai programjában, helyi tantervében történô megjelenítése során figyelembe kell venni, hogy a kisebbség nemzeti identitás szempontjából egy másik nemzet kultúrájához, nyelvéhez, irodalmához kötôdhet.

A kisebbségi népismeret

1. A kisebbségi népismeret tananyag az egyes kisebbségek és anyanemzetük, illetve nyelvnemzetük kultúrájáról, történelmérôl, hagyományairól és jelenérôl szóló ismereteket tartalmazza. Általános fejlesztési, és az e rendelet részeként az adott kisebbség nyelvén és magyar nyelven egyidejűleg kiadásra kerülô kisebbségenkénti részletes követelmények, a Nemzeti Alaptanterv több műveltségi területéhez kapcsolódnak (különösen Anyanyelv és irodalom, Ember és társadalom, Ember és természet, Természetismeret, Földünk és környezetünk, Művészetek), azok tartalmához és szerkezetéhez igazodnak.

2. A kisebbségi népismeret általános témakörei:

a) a kisebbség nyelve, tárgyi és szellemi kultúrája

– nyelvhasználati sajátosságok, beleértve a nyelvjárásokat, nyelvváltozatokat,

– vizuális kultúra (építészeti emlékek, képzôművészet, iparművészet, népművészet, filmművészet),

– ének-, zenei és tánckultúra (zenei örökség, színház, tánc és játék),

– hagyományok, régi és új szokások, kulturális javak, mesterségek, gazdasági élet, ünnepek és jelképek,

– szociológiai és településföldrajzi ismeretek.

b) A kisebbség történelemalakító és kultúraformáló szerepe, civilizációja

– a kisebbség magyarországi történelme és irodalma, az anyanemzet, nyelvi (anya)országok történelmének, irodalmának korszakai; az anyanemzet, illetve a nyelvi (anya)országok földrajza,

– oktatás-, kultúrtörténet, jelenkor,

– a kisebbségek más országokban élô csoportjai.

c) Kisebbségi és állampolgári jogok

– a kisebbségek jogai, hazai és nemzetközi jogrendszer,

– a kisebbségek intézményrendszere,

– nemzetközi kapcsolatok.

3. A kisebbségi népismeret tanítása önálló tantárgyként, illetve a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területeibe integráltan folyhat, és szükséges, hogy tanórán kívüli tevékenységek formájában is (mint pl. a szakkörök, a táborok, a kirándulások, a népdal- és tánckörök, a játszóházak, a színjátszó körök, a zenekarok) megjelenjen. Pedagógiailag kiemelt értékű a tárgyi és szellemi (néprajzi, népdal stb.) gyűjtômunka, az alkotó tevékenység, az egyéni, illetve csoportos kutatás, projektmunka. Az egyes tantárgyakba integrált oktatás során, az ének-zene, a tánc és a drámaoktatás esetén a hangsúlyt a kisebbségi tartalmakra kell helyezni.

4. Az egyes kisebbségek esetében a kétnyelvű és az anyanyelvű oktatási formában a népismereti követelmények magasabb szinten is megfogalmazhatók, mint a nyelvoktató oktatási forma esetén. A népismeret önálló tantárgyként történô tanításakor az oktatás nyelve a kisebbség nyelve, integrált feldolgozásakor a kisebbség nyelve, a magyar nyelv, vagy mindkettô lehet.

5. A kisebbségi népismeret oktatásának követelményeit össze kell hangolni az anyanyelv (kisebbség nyelve) és irodalom, illetve a többi műveltségi terület követelményeivel.

II. RÉSZ

KÖVETELMÉNYEK

Anyanyelv (a kisebbség nyelve) és irodalom

(Tanítási nyelvű és kétnyelvű oktatási forma)

Általános fejlesztési követelmények

Az anyanyelv és irodalom követelményei megegyeznek a Nemzeti Alaptanterv tíz pontban összefoglalt Anyanyelv és irodalom műveltségterület általános fejlesztési követelményeivel, azzal az értelemszerű eltéréssel, hogy azokat az adott kisebbség nyelvére és az adott nyelvű irodalomra kell vonatkoztatni, a tizedik pontban pedig az adott nyelv irodalmára vonatkozó, minden iskolában kötelezôen tanítandó tananyagot kell feltüntetni. Az ebbôl kiemelt alábbi követelményeket minden iskolában teljesíteni kell.

Az anyanyelvű, illetve a kétnyelvű oktatási formában, a világirodalomra vonatkozó ismeretek taníthatók a kisebbség nyelvén.

1–6. évfolyam

1. Felkészítés az együttműködéshez szükséges nyelvi képességekre, a kulturált nyelvi magatartásra. Annak tudatosítására, hogy a kommunikáció egyéni és társas érték, hogy a beszédkultúra a társas-társadalmi megértés fontos eleme.

a) A tanuló ismerje fel az adott nyelv jelentôségét a gondolatok, érzelmek, szándékok kommunikációs eszközeként.

b) Alkalmazza helyesen a szóhangsúlyt, érzékelje a mondatok különféle fajtáit, hangsúlyának különféle módozatait a közlés szándéka szerint. Ejtse helyesen az adott nyelv hangzóit, vegye észre a kiejtett hang és betűk közötti kapcsolatot, eltérést.

c) Legyen képes részt venni beszélgetésben, vitában.

d) Kérdések, válaszok megfogalmazásának képessége, a hallottak kiegészítése; együttműködés a társakkal beszélgetésen.

e) Mindennapi élmények elmondása.

2. Az anyanyelvű, kisebbségi nyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotás elsajátítása.

a) Alakuljon ki a megfelelô tempójú és rendezettségű írás.

b) Alkalmazza a tanuló az adott nyelv nyelvtani felépítésének alapelemeit.

c) Diktálás után tudjon helyesen írni.

d) Az önkontroll és a szövegjavítás fokozott önállósággal történjen.

3. Szövegértés fejlôdése, mely a köznapi és irodalmi műfajok tartalmi lényegének felfogását jelenti.

a) Legyen képes megfelelô tempójú hangos és néma olvasásra.

b) Az olvasott művekben megismertekkel az aktív szókincs gazdagítása, az olvasottak megjelenítése (a művek üzenetének kifejezése, élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok kifejezése).

4. Az életkori sajátosságoknak megfelelô irodalmi alkotások ismerete, az adott kisebbség népköltészeti és irodalmi alkotásainak, mint a szellemi önkifejezés eszközeinek megismerése.

a) Alakuljon ki a tanulóban az olvasás igénye, érzékelje, hogy az irodalmi alkotásokon keresztül az adott nép szellemisége is megismerhetô.

b) A tanuló értse saját és szűkebb környezetének adott kisebbséghez és ezen keresztül egy néphez való tartozását.

7–10. évfolyam

1. Felkészítés az együttműködéshez szükséges nyelvi képességekre, a kulturált nyelvi magatartásra.

a) Mélyüljön el az adott nyelven való kommunikáció képessége és igénye.

b) Minden helyzetben tudja használni a tanuló az anyanyelvét (a kisebbségi nyelvet), mint a közlés eszközét. Ismerje fel a kétnyelvűség elônyét.

c) Legyen képes adott nyelven a közlés tartalma és a beszélô szándéka közötti kapcsolat felismerésére.

2. Az anyanyelvű, kisebbségi nyelvű írásbeliség normáihoz alkalmazkodó szövegalkotás elsajátítása.

a) Használja a tanuló az írást az önkifejezés eszközeként.

b) Alkalmazza tudatosan az adott nyelv hangtani, szótani és mondattani szabályait.

c) Legyen képes az adott nyelv nyelvtani struktúráinak, kategóriáinak használatára.

d) Az írásbeli közlés során használja biztonságosan a helyzetnek, szándéknak megfelelô stílust, formát.

3. Szövegértés fejlôdése, mely a köznapi és irodalmi műfajok szövegfeldolgozását jelenti.

a) Ismerje a tanuló az anyanyelvű (adott nyelvű) irodalom kialakulását, fejlôdését.

b) Ismerje a legjelentôsebb írók, költôk életét és műveit. Legyen tájékozott az adott népcsoporthoz tartozó alkotókat és műveiket illetôen.

c) Legyen képes a tanuló a művek önálló elemzésére, saját véleményének kifejtésére.

A kisebbségi nyelv és irodalom

(Hagyományos nyelvoktató és bôvített nyelvoktató kisebbségi oktatási forma)

Általános fejlesztési követelmények

1–6. évfolyam

1. Beszédértési készség, beszédkészség

a) Merjen a tanuló az adott nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjen beszédbátorsága és önbizalma.

b) Értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait.

c) Tudjon egyszerű módon kérdezni, válaszolni, információt adni, kérni valós beszédhelyzetekben.

d) Legyen képes megoldani a hallás utáni értési feladatokat. Megértési problémák esetén tudjon segítséget kérni.

e) Tanuljon meg és mondjon el emlékezetbôl néhány dalt, mondókát, verset az adott nyelven.

2. Olvasásértési készség

a) Ébredjen fel a tanuló érdeklôdése népcsoportja kultúrája iránt.

b) Ismerje fel és értse meg a leírt ismert szavakat, kifejezéseket. A megértést cselekvéssel, szóban vagy írásban jelezze vissza.

c) Legyen képes az adott nyelven szöveg felolvasására életkorának megfelelôen.

d) Tudjon a szövegbôl egyszerű információkat kiemelni.

e) Legyen gyakorlata egyszerű, ismert nyelvi elemekbôl álló szöveg néma olvasással való megértésében.

3. Írásbeli készség

a) Legyen képes a tanuló adott nyelven egyszerű szöveg lemásolására és tollbamondás után helyes leírására.

b) Tudjon egyszerű, tényszerű információkat írni az adott nyelven.

c) Legyen képes minta alapján több mondatból álló, összefüggô szöveget írni (párbeszéd, üzenet, üdvözlô képeslap, bemutatkozás).

7–10. évfolyam

1. Beszédértés, beszédkészség

a) A tanuló tudja használni a kisebbség nyelvét hétköznapi kommunikációs helyzetekben.

b) Legyen képes mondanivalóját a tartalomnak megfelelô formában megfogalmazni.

c) Tudjon beszélgetést kezdeményezni és fenntartani, élményeirôl beszámolni, információkat kérni és adni.

2. Olvasásértési készség

a) Tudjon a tanuló nyelvileg összetettebb szöveget is megérteni, feldolgozni (tanórán tanári segítséggel, illetve házi olvasmányként).

b) Ismerjen meg néhány irodalmi alkotást (verset, novellát, elbeszélést, regényt) az adott népcsoport kultúrájából.

c) Legyen igénye a kisebbség nyelvén való olvasásra.

d) Legyen képes a tanultak körébôl bármely típusú szöveget kifejezôen felolvasni (megfelelô hangsúlyokkal, a szöveg lényegének visszaadásával).

3. Írásbeli készség

a) Legyen képes a tanuló az adott nyelv alapvetô nyelvi és nyelvhelyességi törvényszerűségeinek alkalmazására. Tudjon összehasonlítást tenni a magyar és a kisebbség nyelve között.

b) Az adott nép kultúrájáról szóló alkotásokon keresztül ismerje meg annak a népnek szellemiségét, a kétnyelvűség elônyeit. Legyen képes tudásszintjének megfelelôen egyszerűbb szövegek fordítását megoldani.

c) Legyen képes visszaadni írásban is egy-egy irodalmi alkotás lényegét, mondanivalóját.

A kisebbségi népismeret

(Minden oktatási forma számára)

Általános fejlesztési követelmények

1–6. évfolyam

1. A tanuló tudjon ismereteket meríteni különbözô forrásokból népcsoportjáról, ismerje családja és környezete kisebbségi kötôdését, zenei és tradicionális népi kultúráját, nyelvhasználati sajátosságait.

2. Ismerje a kisebbség szimbólumait, ünnepeit.

3. Ismerje kisebbsége regionális és országos elhelyezkedését.

7–10. évfolyam

1. Ismerje a tanuló a kisebbség (és az anyanemzet) kulturális életének kiemelkedô eseményeit, országos és regionális fesztiváljait, személyiségeit, műveiket. Legyen képes különbözô forrásokból tájékozódni.

2. A tanuló ismerje a kisebbség anyaországának történelmét és társadalomföldrajzát.

3. Ismerje a kisebbség magyarországi történelmét, fôbb sorsfordulóit.

4. Ismerje a hazai kisebbségi és emberi jogok rendszerét. Legyen képes megfelelô formában érvelni, vitatkozni a kisebbséget érintô kérdésekben. Fogalmazzon meg saját véleményt adott kisebbséget érintô eseményrôl, jelenségrôl.

5. Ismerje az adott kisebbség anyaországon kívüli jelenlétét.

6. Ismerje az adott kisebbség nemzetközi kapcsolatait.