| MEGHÍVÓ |
| Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány szeretettel hív mindenkit harmadik kötetének bemutatójára (Könyvbemutató és énekes Asztali beszélgetések a holokauszt 65 fényében.) |
 |
 |
Helyszín: Pilinszky János Irodalmi Kávéház /Budapest, V. Váci utca 33./
Időpont: 2009. december 17. (csütörtök) 19 óra
A kötetet bemutatja: Fabiny Tamás evangélikus püspök a Keresztény-Zsidó Társaság ügyvezető elnöke
A könyvbemutatón hagyományainkhoz híven Asztali beszélgetések is lesz, melyben zsidó és keresztény énekek hangzanak el.
Éneklőtársak: Fekete László a Dohány utcai zsinagóga főkántora és Szvorák Katalin énekes
Asztali beszélgetések. .. 3 - Közös örökségünk
Az Asztali beszélgetések harmadik kötete 65 évvel a holokauszt után jelenik meg. Az itt olvasható beszélgetések valamiként a vigaszkeresésre és a múlttal kapcsolatos közös felelősségre, ezen belül is a zsidóság és a kereszténység viszonyára irányulnak. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szabó Lajos teológusprofesszor és Schweitzer József főrabbi a közös gyökerekről beszélget. Majd utóbbi átül egy másik asztalhoz, ahol a soa-regényéért Nobel-díjat kapott Kertész Imre író és egy másik teológus, Jutta Hausmann mutat készséget arra, hogy az Auschwitz utáni korról cseréljenek véleményt. Ezt követően Hausmann biblikus professzor vált asztalt, és egy biblikus témákat gyakran ábrázoló festőművész, Fehér László mellé telepszik. Ezután monumentális biblikus tárgyú regények szerzőjével, Spiró Györggyel beszélget egy újabb teológus, Csepregi András, majd a bibliai és a köznapok törvényeiről cserél eszmét Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke és Gáncs Péter püspök.
A kötetben harmadik beszélgetőtársként szereplő művészek:
Böröcz Anrás, Csikai Márta, Fehér László, Incze Mózes, Lugossy Mária és Fehér László
A kötet előszavát Fabiny Tamás evangélikus püspök írta.
A beszélgetések visszatérő témája a közös felelősség. Az egyháznak újra és újra át kell gondolnia a zsidósághoz fűződő viszonyát. Szükség van teológiai reflexióra és társadalmi, történeti összefüggések komolyan vételére. Utóbbi területen bizony bűnbánatot is kell gyakorolniuk az egyházaknak. Magukat kereszténynek nevező emberek ugyanis sok rosszat elkövettek a zsidó testvéreikkel szemben szóval, cselekedettel és mulasztással. Mindezekről beszélni kell. Ám vigaszt is találhatunk.
"Hogy milyen fontos a hallgatás falát áttörő megszólalás, azt éppen a Gestapo fogságába esett Niemöller egy megrendítő vallomásával tudom szemléltetni: „Először a zsidókért jöttek, és én nem szóltam, mert nem vagyok zsidó. Azután a kommunistákért jöttek, és én nem szóltam, mert nem vagyok kommunista. Azután a szakszervezetieké rt jöttek, és én nem szóltam, mert nem vagyok szakszervezeti. Azután értem jöttek, és nem maradt senki, aki szólhatott volna.”
2009-ben jelenik meg ez a könyv. A számos kerek évfordulóból hármat szeretnék kiemelni. A költő Radnóti Miklós – akinek Nem tudhatom című verse bevezeti az egyik beszélgetést –, valamint Sztehlo Gábor és Keken András evangélikus lelkészek egyaránt 1909-ben születtek. Valamennyien a colloqium és a consolatio, a beszélgetés és a vigasztalás emberei voltak. Radnóti egyik utolsó verse, a Nyolcadik ecloga nem más, mint a Próféta és a Költő beszélgetése.
Hatvanöt évvel ezelőtt, 1944-ben. Igaz, hogy nem asztalnál, hanem „Zagubica fölött a hegyekben” – ám egy vigasztalan helyzetben is vigaszt kínálva."
/Fabiny Tamás, evangélikus püspök/
Asztali beszélgetések. ..3 - Közös Örökségünk; Szerk: Galambos Ádám
Luther Kiadó, Budapest, 2009; ISBN 978-963-9979- 00-0; ISSN 1789-9494
--
Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány
1071 Budapest, Damjanich u. 28/b
20 / 824 46 22
http://www.asztali.hu |
|
|
vissza az oldal tetejére -
a kategória további hírei -
főoldal
|
|
|
 |
|
| Törvény-dosszié: |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| A szegedi Nemzetiségek Háza |
|
|
| A kisebbségi nyelvek támogatói |
|
|
|
|
